APEH és a döntéstámogató rendszerek megtérülése (ROI)


Beszéltünk már arról, hogy a döntéstámogató rendszerek megtérülésének (ROI) kiszámítása igen nehéz feladat. A beruházás megkezdése előtt különösen, de a sok tényező együttes hatása miatt a döntéstámogató rendszer bevezetése után is. Konkrétumokról ritkán hallunk, hiszen a cégek nem szokták a döntéstámogató rendszerük bevezetésének eredményét publikálni. Ám az APEH most megtette ezt. Nézzük meg milyen eredményeket értek el.

A csütörtöki sajtótájékoztató szerint az APEH 3 olyan döntéstámogató rendszert is használ, amelyek segítenek kiválasztani azokat a célszemélyeket vagy cégeket, amelyeknél nagy valószínűséggel adókülönbözet tárható fel. Ezek a döntéstámogató rendszerek:

  • A Kockázatos Kapcsolatok Információs listája, alias KoKaIn feladata az adócsalók kapcsolati hálójának feltérképezése. A döntéstámogató rendszer az adócsalók és az adócsaló vállalatok vezetőinek, tulajdonosainak, tisztségviselőinek kapcsolatát keresi más vállalkozások tulajdonosaival, tisztségviselőivel és vezetőivel
  • A Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer (RADAR), amely múltbeli adóelkerülések adatai alapján felállított minták keresésével próbálja kiválasztani azon célszemélyeket vagy cégeket, amelyekről feltételezhető, hogy bevallásukkor adót akarnak elkerülni
  • A RIASZT rendszer pedig a vállalkozás korábbi bevallásait és pénzügyi információi veti össze a frissen beérkezett bevallással és ez alapján próbálja meg kiválasztani azon vállalkozásokat, amelyek nagy valószínűséggel adót kerülnek el.

Nézzük meg milyen eredményeket értek el e 3 döntéstámogató rendszerrel

A fent említett döntéstámogató rendszereknek köszönhetően az egy ellenőrzésre jutó megállapított adókülönbözet kb. 10 szeresére nőt a véletlen célzásokkal elérhető adókülönbözet várható értékéhez képest:

Az APEH döntéstámogató rendszereinek eredményessége

Az APEH döntéstámogató rendszereinek eredményessége

A grafikon szerint 2008-ban a véletlenszerűen célzott vizsgálatok alatt feltárt adókülönbözet átlagosan 1 millió forint volt, míg a döntéstámogató rendszerekkel célzott vizsgálatok esetében 10 millió forint.

Gyors fejszámolás: Tegyük fel, hogy az APEH évente 250 ezer vizsgálatot indít. Véletlenszerű kiválasztás esetén a várható adókülönbözet 250 ezer * 1 millió Ft azaz 250 milliárd forint lesz. Húúú ez durván hangzik. Gyorsan utánanéztem, de reálisnak tűnik.

Namost az új döntéstámogató rendszerek segítségével ugyanennyi vizsgálat elvégzése esetén (mert az APEH ugyanennyit tervez) a várható adókülönbözet feltárás 2500 milliárd forint lenne.
Ha tehát a döntéstámogató rendszerek 2250 milliárd forintnál kevesebbe kerülnek, akkor 1 éven belül visszahozzák az árukat. Márpedig ennél biztos, hogy olcsóbbak. Tegyük fel, hogy 200 millióba kerülnek. Ebben az esetben a döntéstámogató rendszerek 45 perccel az élesbe állás után megtérülnének. Durva nem?

Persze tudom, hogy 2500 milliárd forintig nem nőhet az adókülönbözet feltárás, amikor 1800 milliárd forint volt a teljes becsült adóelkerülés összege 2006-ban.

De ha csak 10%-kal tudná növelni az APEH a döntéstámogató rendszerek segítségével a feltárt adóelkerülés összegét, akkor 25 milliárd forinttal szedhetne be többet, mint a döntéstámogató rendszerek nélkül. Ebben az esetben már 3 napba is beletelne, amíg megtérülnének a döntéstámogató rendszerek

De tegyük fel, hogy nem akar egy fillérrel se többet feltárni az APEH, mint amennyit a véletlen kiválasztással feltárt. A 10 szeres hatékonyág növekedés miatt az adóellenőrök 90%-kát elküldhetnék. Ha 3500-an vannak, akkor 3150 embert el lehetne küldeni. Ezzel megtakarítanának 8 milliárd forintot (bruttó 140 ezres havi fizetéssel számolva) Így már nem olyan rózsás a helyzet, de még így is 9 nap alatt megtérülnének a döntéstámogató rendszerek.

És a vészforgatókönyv: csak 1%-kal tudná növelni az APEH a feltárt adóelkerülések összegét. Az eredmény: 29-nap alatt térülnének meg a döntéstámogató rendszerek.


Persze ezek csak latolgatások. Pontos számokat nem tudunk, csak annyit hogy a döntéstámogató rendszerekkel történő célzással 10 szeresére nőtt a vizsgálatonként megállapított adókülönbözetek összege, a vaktába lövöldözéssel szemben. Azaz a döntéstámogató rendszerek segítségével 10 szer hatékonyabban tudják kiválasztani a nagy valószínűleg adóelkerülőket, mint ahogy eddig tették. Ez pedig milliárdos nagyságrendű „bevétel" növekedést vagy költségcsökkentést eredményez. Ritka az ilyen mértékű megtérülést hozó döntéstámogató rendszer bevezetés, de most találtunk egyet.

Elválasztó

Már készül a következő cikk. Kérjen értesítést a megjelenéséről itt.

|

1 Hozzászólás

Kicsit sok a "ha" :D Bár

Kicsit sok a "ha" :D

Bár biztos vagyok benne hogy "adatbányászati" szempontból helyes az elgondolás, de szerintem ez nem ennyire fekte vagy fehér.

Először is, ha naivan nézzük az apehot, akkor minden olyan esetet kivizsgál ami "gyanus", jöjjön az fülesből vagy OLAP kockából.
Jellegéből fakadóan nyilván sokkal több lesz a nem bevallott/adózott jövedelem így a büntetés.
Ellenkezőleg: ha naivan nézzük megint akkor azért több a becsületes ember, mint aki az adócsaló. Így a teljesen random kiválasztás esetén értelemszerűen sok pontosan adózó ember is vizsgálat alá kerül, akinek 0.0Ft lesz az "elmaradása". Így az átlag is jóval alacsonyabb...

Véleményem szerint ennek a véletlen ellenőrzésnek is megvan az oka: nem lehet tudni hogy mikor kapsz ellenőrzést az 5 éves időtartam alatt. Így visszatartó hatása van. Ha tudni lehetne hogy csak "füles" alapján ugrik az apeh, akkor....

Szóljon hozzá!

Szabály: Legyen kedves, segítõkész és vállalja a nevét.
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
ANTI SPAM
A robot regisztrációk elkerülésére.
Image CAPTCHA
Figyeljen a kis és nagybetűk használatára