Döntéstámogató rendszer (Decision Support System, DSS)


A döntéstámogató rendszerek definiálása az egyik legnehezebb feladat, hiszen gyakorlatilag minden olyan rendszert, amely segíthet a döntések meghozatalának támogatásában nevezhetünk döntéstámogató rendszernek. Ilyen lehet például akár egy Excel tábla, amely tartalmaz valamilyen szimulációs modellt vagy egy Pivot táblát, de egy fejvadásznak ilyen lehet például az iwiw is vagy akár a Google is.

Látható, hogy az a fajta definíció, miszerint a döntéstámogató rendszer egy olyan rendszer, amely segítséget nyújt a döntések meghozatalában már annyira általános, hogy gyakorlatilag használhatatlan. Hiába írunk ki ugyanis egy tendert döntéstámogató rendszer bevezetésére, ha azon bárki elindulhat egy Excel táblával vagy egy internetes oldallal, mondván hogy ez is döntéstámogató rendszer. Vagy mint azt élőben is tapasztaltam a döntéstámogató rendszer eltérő értelmezése miatt egy work-flow rendszerrel.

Ép ezért a következőkben definiálni fogjuk egy kicsit pontosabban, hogy ma (2009-ben) mit értünk döntéstámogató rendszer alatt, hiszen a döntéstámogató rendszerek definíiója évről évre, a technika fejlődésével együtt változott, csiszolódott. Amit a 80-es évek végén döntéstámogató rendszernek neveztek, azt ma a legjobb szándék mellett sem lehetne annak nevezni.

Döntéstámogató rendszerek (definíció)

A döntéstámogató rendszereket kezdetben úgy definiálták, mint olyan számítógép alapú rendszerek, amelyek segítik a döntéshozás folyamatát.

Később ez a definíció kiegészült az interaktivitás hangsúlyozásával és az adatbázis illetve a modellek használatával, mint jellemzőkkel. Eszerint a döntéstámogató rendszer egy interaktív, számítógép alapú rendszer mely adatbázisok és modellek felhasználásával segíti a döntéshozókat a nem jólstrukturált problémák megoldásában. (Nem jóstrukturáltnak nevezünk egy problémát, ha nem ismerjük annak összes megoldási alternatíváit és az egyes alternatívák értékét, egymáshoz viszonyított preferenciáit)

Nagyon fontos a fenti definícióban a nem jólstrukturált problémák megjelenése. A 80-as években ugyanis a döntéstámogató rendszerek kifejezetten egy-egy jólstrukturált döntési probléma megoldására kifejlesztett, egyedi fejlesztésű célalkalmazások voltak. Később az adattárházak de főleg az OLAP adatbáziskezelők és az adatbányászat térnyerésével a döntéstámogató rendszerek elvesztették célalkalmazás jellegüket és mára már egy általános célú döntéselőkészítési, döntéstámogatási eszközként említjük őket.

Döntéstámogató rendszerek csoportosítása

A döntéstámogató rendszereket sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az idevonatkozó szakirodalom megkülönböztet Text-oriented DSS, Database-oriented DSS, Spreadsheet-oriented DSS, Solver-oriented DSS, Rule-oriented DSS, és Compound DSS Döntéstámogató rendszereket.

Egy másik csoportosítása a döntéstámogató rendszereknek aszerint különbözteti meg őket, hogy mivel, milyen módon támogatják a döntéshozatalt. Így létezik Communications Driven DSS, Data-Driven DSS, Document-Driven DSS, Knowledge-Driven DSS, Model-Driven DSS, Spreadsheet-based DSS, Web-based DSS is.

Aztán csoportosítjuk a döntéstámogató rendszereket még terjedelmük szerint is és megkülönböztetünk Desktop DSS és Enterprise-wide DSS döntéstámogató rendszereket.

Ezek a csoportosítások azonban véleményem szerint túl elméletiek. Gyakorlati jelentőségük nincs. Segítségükkel, megismerésükkel nem fogjuk jobban megérteni, hogy mik azok a döntéstámogató rendszerek, és ami a tovább nehezíti az életet, hogy gyakorlatilag minden olyan rendszer, amely információt, adatot dolgoz fel besorolható valamelyik kategóriába. Ergo minden olyan rendszer, amely adatot, információt dolgoz fel, az döntéstámogató rendszer. Holott tudjuk, hogy ez nem igaz. Valahol legbelül érezzük, hogy web-konferenciák lebonyolítására alkalmas szoftver (mint communication driven DSS) vagy egy tudástár (mint text-oriented DSS) nem döntéstámogató rendszer. Ahogy a Google-ről sem az jut eszünkbe, hogy az egy döntéstámogató rendszer.

A döntéstámogató rendszereket tehát valahonnan máshonnan kell megfognunk. Valahogy úgy kell őket megközelítenünk, hogy ne essen bele minden adatot feldolgozó alkalmazás a döntéstámogató rendszerek kategóriájába. Ez a megközelítés pedig a technológia, amely lehetővé teszi a döntéstámogató rendszerek megépítését.

A döntéstámogató rendszerek felépítése

Használjuk a fenti definíciót miszerint a döntéstámogató rendszer egy interaktív, számítógép alapú rendszer mely adatbázisok és modellek felhasználásával segíti a döntéshozókat a nem jólstrukturált problémák megoldásában

A döntéstámogató rendszer tehát egy szoftverekből felépített számítógépes rendszer, és mint ilyen áll egy adatbázisból, egy modellezési rétegből, és egy front-end alkalmazásból. Nézzük meg az egyes komponenseket:

Adatbázisok

A döntéstámogató rendszerek saját adatbázissal rendelkeznek, melyekben csak a döntéstámogatáshoz szükséges információkat tárolják. Szerkezetük úgy van kialakítva, adatai úgy vannak előfeldolgozva, hogy a döntéstámogatáshoz, elemzéshez szükséges információkat nagyon könnyen és gyorsan el lehessen érni. Ez a kulcsa a döntéstámogató rendszer hatékony működésének.

Vegyünk egy adatbányászati példát. Tegyük fel, hogy előre akarjuk jelezni, hogy mely ügyfeleink fognak nagy valószínűséggel lemorzsolódni. Létrehozunk egy adatbázist, amelyen meg akarjuk vizsgálni, hogy milyen jellemzői vannak a lemorzsolódó ügyfeleknek. Ha adatbázisunk történetesen a vevők személyi számát tartalmazza, akkor az adatbányász algoritmusok a személyi szám és a lemorzsolódás között fog korrelációt keresni. Fog is találni, de a kapott eredmény teljesen használhatatlan, hiszen a személyi számnak semmilyen valós kapcsolata sincs lemorzsolódáshoz.

A tartalmilag és szerkezetileg is megfelelően felépített adatbázis tehát a kulcsa a döntéstámogató rendszereknek. Nem csak az adatbányászatnak, hanem az OLAP és relációs adatbázis alapú döntéstámogató rendszereknek is.

Mindazonáltal a döntéstámogató rendszerek nem követelik meg a saját adatbázist, ha a döntéstámogatáshoz szükséges információk egy adattárházban a megfelelő módon előkészítve rendelkezésre állnak. Ebben az esetben a döntéstámogató rendszert az adattárház adatbázisára építjük.

Modellező réteg

A modellező réteg felel azért, hogy az adatból információt állítsunk elő, azaz hogy a tengernyi adatból olyan információkat, mutatókat tudjunk generálni, amelyek segítenek a döntéshozóknak. Nem kell itt másra gondolni, mint az Excel statisztikai függvényeihez hasonló függvényekre, amelyek összegeznek, átlagolnak, jelenértéket számítanak stb., allokációs módszerekre, optimalizáló vagy adatbányászati modellekre.

A lényeg, hogy a döntéstámogató rendszerek rendelkeznek egy olyan réteggel, ahol szabályokat tudunk definiálni és futtatni. A kontrollerek, elemzők modell adminisztrátorok ezen a felületen keresztül tudják módosítani, finomítani a terv modellt, a mutatószámokat, vagy éppen az adatbányász modelleket

Front-end alkalmazás

A döntéstámogató rendszerek rendelkeznek úgynevezett front-end alkalmazással is, amelyen keresztül prezentálhatjuk a döntéshozóknak az eredményeket, és amelyeken keresztül az elemzők, szakértők módosíthatják, futtathatják a modelleket. Ez a front-end alkalmazás rendszerint táblázatokat, grafikonokat és egyéb adatvizualizációs objektumokat megjeleníteni képes, interaktív, a döntéstámogató rendszer adatbázisához kapcsolódó alkalmazás.

Döntéstámogató rendszerek front-endje

Döntéstámogató rendszerek front-end alkalmazása

Döntéstámogató rendszerek szoftvertechnológiája

Amikor döntéstámogató rendszerek építéséről beszélünk, 5 fő szoftvertechnológiát kell megemlítenünk. Ezek:

  • Adattárház technológiák
  • OLAP (többdimenziós adatbáziskezelők)
  • Oszlopalapú adatbáziskezelők
  • Adatbányász technológiák
  • Riportkészítő vagy más néven kiaknázó eszközök

Döntéstámogató rendszereket ezen technológiai komponensek felhasználásával építhetünk. Mindennek az alapja az adattárház illetve az adattárház technológiák alkalmazása. A döntéstámogató rendszerek nem követelik meg az adattárházat, de használják annak technológiáit egy saját adatbázis létrehozásához és napi töltésének biztosításához.

Mi a különbség a döntéstámogató rendszerek és az üzleti intelligencia között?

Gyakorlatilag semmi. Hétköznapi értelemben nem különbözik egymástól az üzleti intelligencia rendszer és a döntéstámogató rendszer. Az üzleti intelligencia rendszereket ugyanúgy lehet használni döntéstámogatásra, mint a döntéstámogató rendszereket.

Ha azonban elrugaszkodunk a hétköznapi szintről akkor két különbséget látunk: Az egyik az, hogy a döntéstámogató rendszer kifejezés sokkal öregebb mint az 1989-ben definiált üzleti intelligencia kifejezés. A kilencvenes évek végén még döntéstámogató rendszereket építettünk, ma már üzleti intelligencia rendszereket. No nem azért, mert technológiát váltottunk, hanem azért mert a menedzsereink jobban eladhatónak érezték az üzleti intelligencia szót, mint a döntéstámogató rendszert.

A másik különbség pedig az, hogy a döntéstámogató rendszerek elsősorban a nem jól strukturált döntési problémák megoldására lettek kitalálva, az üzleti intelligencia rendszereket pedig használhatjuk jólstrukturált döntési problémák megoldására is. Egy minden interaktivitást nélkülöző statikus riporthalmazt nem neveznénk döntéstámogató rendszernek, de az üzleti intelligencia rendszer kifejezést még rá lehet húzni.

Összefoglalva: A döntéstámogató rendszer egy interaktív, számítógép alapú rendszer mely adatbázisok és modellek felhasználásával segíti a döntéshozókat a nem jólstrukturált problémák megoldásában.

Felhasznált irodalom:

 

Kővári Attila
2007. október 17.